A szállítás közben esetleg bekövetkező balesetek vagy incidensek során tanúsítandó magatartásra vonatkozóan írásos utasításokat kell a gépjárművezetőnek kiadni, amely tömör formában tartalmaz adatokat minden egyes szállított anyagról vagy tárgyról, vagy az ugyanazokat a veszélyeket hordozó áruk minden egyes csoportjáról, amely(ek)hez a szállított anyag(ok) vagy tárgy(ak) tartozik (tartoznak):

a) azoknak az anyagoknak, tárgyaknak vagy árucsoportoknak a megnevezését, osztályát és az áru UN-számát vagy árucsoport esetén az egyes áruk UN-számait, amelyekre nézve ezeket az írásos utasításokat meghatározták, illetve amelyekre érvényesek;

b) annak a veszélynek a fajtáját, amely ezekből az árukból ered, valamint a gépjárművezető által teendő intézkedéseket, és az általa alkalmazandó védőfelszerelést;

c) a megteendő általános intézkedéseket, így például a közlekedés más résztvevőinek és a járókelőknek a figyelmeztetését, valamint a Rendőrség és/vagy Tűzoltóság értesítését;

d) kisebb szivárgások vagy tömítetlenségek esetén a nagyobb károk megelőzésére teendő intézkedéseket, amennyiben azok bárki veszélyeztetése nélkül végrehajthatók;

e) a különleges áruk szállításakor szükség esetén teendő rendkívüli intézkedéseket;

f) adott esetben a kiegészítő és/vagy rendkívüli intézkedésekhez szükséges felszerelést. A feladónak kell ezeket az írásos utasításokat rendelkezésre bocsátania, és legkésőbb a veszélyes áru(k) járműre történő felrakodásának időpontjában a gépjárművezetőnek átadnia. Az ezeknek az írásos utasításoknak a tartalmát képező információkat legkésőbb a szállítási megbízás kiadásakor kell a szállítóval közölni, hogy a szállító megtehessen minden szükséges lépést annak biztosításra, hogy az érintett munkatársak megismerhessék és szabályosan végrehajthassák ezeket az utasításokat, és a szállító gondoskodhasson arról, hogy a szükséges felszerelések megtalálhatók legyenek a járművön.

A feladó felelős ezeknek az írásos utasításoknak a tartalmáért. Az utasításokat olyan nyelven kell elkészíteni (rendelkezésre bocsátani), amelyen a veszélyesen áru(ka)t átvevő gépjárművezető(k) el tudja (tudják) olvasni és meg tudja (tudják) érteni; továbbá minden nyelven a küldemény származási-, tranzit- és rendeltetési országait. A több mint egy hivatalos nyelvvel rendelkező országok esetén az illetékes hatóság határozza meg az állam egész területén, vagy az állam területének egyes régióiban, vagy az állam területének egyes részein alkalmazandó hivatalos nyelve(ke)t.

Ezeket az utasításokat úgy kell megőrizni a vezetőfülkében, hogy könnyen megtalálhatók legyenek.

Az e szakasz szerinti olyan írásos utasításokat, amelyek nem vonatkoznak a járművön található árukra, a vonatkozó dokumentumokkal való összecserélés elkerülése érdekében azoktól elkülönítve kell tárolni.

A szállítónak ügyelnie kell arra, hogy az illető gépjárművezető képes legyen az írásos utasítások megértésére és helyes alkalmazására.

Olyan csomagolt árukból összeállított vegyes rakomány esetén, amelyekhez ugyanolyan veszélyeket magukban hordozó, de a veszélyes áruk különböző csoportjaiba tatozó áruk tartoznak, az írásos utasítások a járművön szállított veszélyes áruk egy-egy osztályára vonatkozó egyetlen utasításra korlátozhatók. Ebben az esetben sem az áru hivatalos megnevezését, sem UN-számát nem szabad megadni az írásos utasításokban.

Ezeket az utasításokat az alábbi minta szerint kell megszerkeszteni:

RAKOMÁNY
Az anyag vagy tárgy hivatalos megnevezésének megadása a szállítási okmányon, vagy az ugyanolyan veszélyeket hordozó áruk csoportjának megnevezése, az osztály és az UN-szám, vagy árucsoport esetén azon áruk UN-számának megadása, amelyekre vonatkozóan ezeket az írásos utasításokat meghatározták, illetve érvényesek. Leírás – például a halmazállapotra korlátozva – esetleg a színezet, és szükség esetén a szag megadásával, hogy megkönnyítsék a szivárgások és tömítetlenségek felismeréséti.

A VESZÉLY FAJTÁJA
A veszélyek rövid felsorolása:
- a fő veszély,
- a járulékos veszélyek, beleértve a lehetséges hosszantartó hatásokat, és a környezetre gyakorolt veszélyeket is,
- magatartás tűz vagy felmelegedés esetén (bomlás, robbanás, mérges gőzök fejlődése, stb.)
- szükség esetén arra vonatkozó utasítás, hogy a szállított veszélyes áruk vízzel reakcióba lépnek.

EGYÉNI VÉDŐFELSZERELÉS
A gépjárművezető számára meghatározott egyéni védőfelszerelés megadása a 8.1.5 b) és c). szakaszokban előírtak szerint.

A GÉPJÁRMŰVEZETŐ ÁLTAL TEENDŐ ÁLTALÁNOS INTÉZKEDÉSEK
A következő intézkedések előírása:
- a motor leállítása,
- nyílt láng használata és a dohányzás tilos,
- figyelmeztető (veszély) jelzések felállítása az úton, és a közlekedés más résztvevőinek, valamint a járókelőknek a figyelmeztetése,
- a nyilvánosságot tájékoztatásai a veszélyekről, és utasítása arra, hogy a széltől védett oldalon tartózkodjanak,
- a Rendőrség és a Tűzoltóság lehető leggyorsabb értesítése.

A GÉPJÁRMŰVEZETŐ ÁLTAL TEENDŐ KIEGÉSZÍTŐ ÉS/VAGY RENDKÍVÜLI INTÉZKEDÉSEK
Ide tartoznak a megfelelő utasítások, valamint egy jegyzék a szükséges felszerelésekről (például lapát, felfogó-tartály...), amelyek lehetővé teszik a gépjárművezető számára, hogy a szállított áruk veszélyességi osztályának (osztályainak) megfelelően a szükséges kiegészítő és/vagy rendkívüli intézkedéseket megtegye. Ügyelni kell arra, hogy gépjárművezető ki legyen oktatva és képezve, hogy kisebb szivárgások vagy tömítetlenségek esetén megtehesse a szükséges intézkedéseket a nagyobb károk elkerülése érdekében anélkül, hogy saját magát veszélyeztetné. Figyelembe kell venni azt is, hogy a feladó által ajánlott rendkívüli intézkedések megtételéhez a gépjárművezető különleges képzése szükséges. Adott esetben ide tartoznak a megfelelő utasítások, valamint az ezekhez a rendkívüli intézkedésekhez szükséges felszerelések jegyzéke.

TŰZ
Tűz esetére vonatkozó információk a gépjárművezető számára: a gépjárművezetőket képzésük során meg kell tanítani kisebb járműtüzek leküzdésére. Rakománytüzek esetén nem szabad beavatkozniuk.

ELSŐSEGÉLY
Információk a gépjárművezető számára arra az esetre, ha érintkezésbe került a szállított anyaggal (anyagokkal).

KIEGÉSZÍTŐ UTASÍTÁSOK